Az északi országok az olcsó zöld energiát és az alacsony éves középhőmérsékletet olyan adatközpont üzemeltetők vonzására használják fel, akiknek szükségük van nagy volumenű áramra és a központok hűtése miatt alacsony hőmérsékletre. Az Amazon, Google és a Facebook is üzemeltet adatközpontokat Svédországban, Finnországban és Dániában. Izland is célul tűzte ki, hogy a természeti adottságait és olcsó geotermikus energiájának szabad kapacitásait is hasznosítsa, de a földrajzi elhelyezkedése az Atlanti-óceán közepén azt eredményezi, hogy az adatok átvitele túl hosszú lenne és nem lenne biztosítható a stabil adatforgalom.
Nincs szükség óriási adatforgalomra
A kis országban a geotermikus energiatermelés meglehetősen egyszerű és olcsó a globális villamosenergia-árakhoz képest. Ez Izlandot a Bitcoin bányászok szemében az egyik legvonzóbb lokációvá tette, hiszen nincs szükség hatalmas adatforgalomra a számítási folyamatokhoz, viszont az olcsó energiát és az ország hűvös hőmérsékletét is kihasználják, hogy a szerverparkokhoz is költséghatékonyan tudják biztosítani a hűtőberendezések működését.
Húzóiparrá vált
A kriptovaluta bányászat azonban nem olyan érzékeny az áramszolgáltatás kiesésére, mintha felhő alapú szolgáltatást nyújtó szerverparkokat üzemeltetnének, így Izland kriptovaluta bányászati központtá vált, és az elmúlt évek során már egy 50m EUR üzletté nőtte ki magát. A KPMG 2018 elejétől származó jelentése szerint az izlandi adatközpontok energiafogyasztásának 90% -a kriptovaluta bányászat volt.
A HS Orka helyi energiaszolgáltató szerint a bányászathoz felhasznált energiafogyasztás meghaladja a 100 megawattot, ami az izlandi otthonok fűtésére használt energia mennyiségét is túlszárnyalja. Ez soknak tűnik, de érdemes szem előtt kell tartani, hogy Izlandnak csak 360 ezer lakosa van.
Sokan kockázatosnak tartják a kriptovaluta bányászok túl nagy jelenlétét az energiafogyasztók között, mert az esetleges ingadozása az iparnak a gazdaságra kihatással lehet. 2018-ban a politikusok és szabályozók már aggodalmuknak adtak hangot, de egyetértenek abban, hogy a kriptovaluta bányászat az izlandi geotermikus energia kihasználására jobb alternatíva, mint az alumínium olvasztók és a szilícium fémgyártó üzemek telepítése, amelyek az ország nagy iparágává váltak.
A kriptovaluta bányász cégek jelenléte viszont egyéb pozitív ösztönzőkkel is hatnak a gazdaságra, a HS Orka vezérigazgatója, Asgeir Margeirsson júliusban azt állította, hogy a bitcoin bányászat iparága „a negyedik forradalmat” kényszerítette ki, míg az Izlandi Intelligent Machines Institue igazgatója kijelentette, hogy a Bitcoin bányászok „a folyamatban lévő ipari forradalom központi elemei”.
A Bitcoin bányászat valószínűleg nem tart örökké, de jelenlegi bányászok által használt adatközpontok új blockchain technológiai inkubátorokká válnak, munkahelyeket és technológiai fejlesztéseket létrehozva.
